A Tatabányai Rotary Club fókuszában mindig is a tehetséges diákok álltak, 2018-tól azonban egyre nagyobb szerepet kapott programjainkban a környezetvédelem. E kettő kombinációjaként rendeztük meg a „Víz az élet” – környezetvédelmi konferenciát középiskolás diákok számára.
Célunk az volt, hogy a diákok aktuális és a közvetlen környezetüket is érintő információkat kapjanak a vizeink állapotáról, megóvásuk lehetőségéről és gondolatokat ébresszünk a „Hogyan tovább?” kérdés körben. Továbbá lehetőséget szerettünk volna biztosítotani 3 diák részére, hogy megosszák a hallgatósággal az ezen a területen végzett kutatásaikat, megfigyeléseiket.
A legjobbnak ítélt diák és iskolája 50-50 eFt támogatásban részesült. (Horváth Krisztina- Eredi Sára, Hamvas Béla Gimnázium)
Számos iskolából érkeztek diákok: Oroszlányból a Hamvas Béla Gimnáziumból, Tatáról az Eötvös Gimnáziumból, Tatabányáról a Kossuth, Árpád, Bárdos Gimnáziumokból, Neszmélyről a művészeti iskolából. Így az érdeklődőkkel együtt szinte teljesen megtöltöttük az Edutus Egyetem nagy előadóját.
A rendezvény fő támogatója az Envirotis Zrt és az ÉDV Zrt volt. A befolyó támogatásokból – a konferencia megrendezésén túl – környezetvédelmi gyerektábort tudunk megvalósítani a nyár folyamán, ahol további játékos, gyakorlati foglalkozásokon ismerkedhetnek a gyermekek a környezetvédelemmel.
Az előadáson elhangzottak rövid összefoglalója:
1/ Fail Boglárka (ÉDV Zrt) ismertette a diákokkal, hogy hogyan is kerül víz a poharunkba. A vízellátás és szennyvízelvezetés folyamatát vázolta. Működési területükön az ÉDV közel 310 ezer ember ivóvíz ellátásáról gondoskodik. 2018-ban közel 19 millió m3 vizet termeltek ki. Ennek 82%-a karsztvíz, 17%-a partiszűrésű, kis részben pedig rétegvíz. Feladatuk legfontosabb része az ivóvíz biztonság folyamatos fenntartása, azonban egyre több kihívással szembesülnek. Ilyenek az éghajlat változás lekövetése, vízkivételi művek karbantartása, hatékony energia felhasználás.
2/ Samu Andrea a WWF Magyarország projektvezetője arról beszélt, hogy a globális felmelegedés és éghajlat változás közismert veszélyein kívül már több más területen is visszafordíthatatlan folyamatok indultak el. Példaként említette a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését. A vizes területeken egykor jellemző liget erdők, láp erdők közel 96%-a tűnt el. Igencsak figyelemfelhívó jövőképként vázolta a sársört, mely a vizek tisztaságának hiányában „nyerhetne” teret. Az élővilág csökkenése miatt kifejezetten aszályos, de ugyanakkor más időszakban árvizes területek alakultak ki hazánkban, mely kezelése kritikus feladat, nem utolsó sorban sok pénzt emészt fel. Elmondta azonban, hogy számos projekt irányul a területek megmentésére, újra élővé tételére (Ó-Dráva holtág rehabilitáció, Szabadság-sziget, melyek mind rengeteg egyeztetést igényelnek társzervekkel, intézményekkel, állami szervekkel)
3/ Csaba Attila (Envirotis Zrt) az Öreg-Tó szerepéről beszélt. Mindenki tudja, hogy életünk számos ponton kapcsolódik a tóhoz, de felsorolva, összeszedve valóban megdöbbentő volt, hogy milyen sok sport és kikapcsolódási lehetőséget biztosít mind a profi és amatőr sportolók, mind a látogatók, turisták számára.
4/ Musicz László az Által-Ér Szövetség szakmai igazgatója bemutatta, hogy egykoron (1919.) a tatai karsztforrások igen bő hozamúak voltak, ez napi közel 250.000 m3 jelentett. Összehasonlítás képpen Hévíz napi 50.000 m3 hozammal bír. Szerencsére Tatán több élőhely rehabilitáció történt az elmúlt években, mely elsősorban az élővilág számára nyújtott új lehetőséget a terület visszaszerzésére. Így például az Öreg-tó Tófarok rekonstrukciója, ahol számos védett faj tudott azóta megtelepedni, vagy a fövényes partok rekonstrukciója, mely az ott sétálók számára is a régi, természetközeli érzést biztosítja. A rehabilitációknak köszönhetően javult a vízminőség, az öntisztuló képesség erősödött. A Fényes Tanösvény pedig minden tatai büszkesége lehet, ahol a látogatók megcsodálhatják a különleges természeti értékeket.
5/ dr Pólik András (Suez Kft) elmondta, hogy új technológia hódít a szennyvízkezelés területén, mely segítségével szinte teljesen tiszta vizet lehet visszajuttatni a környezetbe. Az elmúlt 6 évben megkétszereződött ezzel a membrán technológiával végzett szennyvízkezelési technológiák aránya. Azonban feladat még van a jövőre nézve, mert jelenleg mindössze 7,7%, ezen technológia részesedése világszinten.
6/Tóth Lajos (Envirotis Zrt) a szennyvíziszap felhasználhatóságáról beszélt. Ez világszinten is komoly kihívást jelent. Hazánkban rekultivációs folyamatokhoz használják fel, ami azt jelenti, hogy korábban károsodott területeket lényegében újra élővé tudnak varázsolni. Elmondta, hogy a napokban Kínából is érkezett delegáció az ezirányú felhasználhatóság miatt.
Diákelőadások:
1/ Horváth Krisztina – Eredi Sára (Hamvas Béla Gimnázium) Nádasok szerepe az állóvizeinkben
2/ Gábor Ákos (Bárdos László Gimnázium) A Tatai Öreg-tó madártani értékei
3/ Hideg Miklós (Bárdos László Gimnázium) Vízminőség vizsgálatok Tatabányán